VITAMIN-ÁSVÁNYI ANYAG ABC

Vitaminok

A vitaminok energiát nem szolgáltató, de a szervezet anyag- és energiaforgalmának lebonyolításához kis mennyiségben elengedhetetlen tápanyagaink. A számos vitamin közül szinte valamennyi táplálékunk tartalmaz többet-kevesebbet. Nincs azonban olyan, amely mindegyik vitamint a megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazná, ezért vitaminszükségletünket akkor tudjuk a legjobban fedezni, ha minél többféle nyersanyagból, minél változatosabb módon elkészített ételeket fogyasztunk.

A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) a szervezetben hosszabb ideig raktározódnak, kiürítésükre jóval később kerül sor, mint a vízben oldódó vitaminoknak (C-, B-vitaminok, niacin, biotin, folsav), amelyekből csak igen kevés vagy semmi nem raktározódik, ezért a táplálékkal naponta fel kell venni őket.

Összességében – naponta – több mint negyven mikrotápanyag szükséges a szervezetünk zavartalan működéséhez. Testünk önállóan csak a D-vitamint képes előállítani, az összes többi vitamint és ásványi anyagot az étrendünk útján tudjunk felvenni a szükséges mennyiségben.

A-vitamin

Kémiai neve: retinol

Főbb forrása: A növényekben lévő előanyagai, a karotinoidok révén jutunk hozzá a szükséges mennyiséghez. A többféle karotinoid közül a legjobb hatásfokkal a béta-karotin alakul át a szervezetben A-vitaminná. Kész formában az A-vitamin forrásai közé tartoznak a belsőségek (máj, vese, szív), a tojássárgája, a tengeri halak, a tej és a tejtermékek, valamint a vitaminozott margarinok.
Karotinban gazdagok a zöld, sárga, vörös színű zöldségek, gyümölcsök (sárgarépa, spenót, kelkáposzta, sütőtök, kajszibarack, sárgadinnye, paradicsom, fűszerpaprika, stb.).

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányában a szem a sötétben való látáshoz nem alkalmazkodik, ezt nevezzük szürkületi vagy farkasvakságnak.

Túladagolásának tünetei: Az A-vitamin-tartalmú készítmények túlzásba vitt szedése vagy az A-vitamin-tartalmú nyersanyagok (például a máj) gyakori, nagy mennyiségű fogyasztása súlyos toxikus tünetekhez vezethet, például bőrgyulladáshoz, csontosodási zavarhoz, várandós nők esetében a magzat fejlődésében okozhat károkat. Várandós nők számára emiatt a májból és egyéb belsőségekből azok jelentős A-vitamin-tartalma miatt csak a mértékletes fogyasztás javasolt.

Szerepe a szervezetben: A növekedéshez, a csont, a fogak és a bőr épségéhez, a szem kötő- és szaruhártyájának képződéséhez szükséges, növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást, véd a szabadgyökök ellen is (antioxidánsként funkcionál).

B1-vitamin

Kémiai neve: tiamin

Főbb forrása: Ide soroljuk a gabonamagvakat, amelyek héja és csírarésze különösen gazdag vitaminforrás, különösen akkor, ha a teljes gabonaszemet felhasználják az őrlés során (teljes őrlésű gabonamagvak). Fontos forrásai még a húsok (főleg a sertéshús), a hüvelyes főzelékfélék (például a zöldbab, zöldborsó), a sötétzöld színű zöldségek (például a spenót, kelkáposzta, stb.), az élesztő, valamint a tej.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiánya esetén a beri-beri nevű betegség lép fel, amely idegrendszeri és izomtünetekkel jár. Ez hazánkban nem igen jellemző.

Túladagolásának tünetei: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: A szénhidrátok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt, emellett az idegrendszer energiaellátásában és az ingerület idegi továbbításában is szerepet játszik. Szükséglete akkor nő meg különösen, ha valaki dohányzik, alkoholt fogyaszt, sok cukrot, hántolt rizst eszik, nők esetében pedig a fogamzásgátló tabletta szedése bír ugyanilyen hatással.

B2-vitamin

Kémiai neve: riboflavin

Főbb forrása: Ide tartozik a tej, a tejtermékek, hüvelyesek, hús, máj és az élesztő.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányában a száj és a nyelv nyálkahártyáján gyulladásos tüneteket és berepedéseket okoz. Ezeket emberen csak szélsőséges táplálkozási szokások mellet figyelhetjük meg, mivel az átlagos, vegyes étrend fedezi a szükségletet, illetve az ember bélflórája is termel riboflavint. A hosszantartó, széles spektrumú antibiotikumos kezelés elpusztítja a bélbaktériumokat, ezért ilyenkor a riboflavintartalmú élelmiszerekből bőségesebb felvétel javasolt, ellenkező esetben hiány léphet fel a vitaminból.

Túladagolásának tünetei: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: Enzimalkotórészként a biológiai oxidációs folyamatokban vesz részt és szerepet játszik az aminosavak anyagcseréjében is.

B5-vitamin

Kémiai neve: pantoténsav

Főbb forrása: Húsfélékkel, belsőségekkel, növényi anyagokkal (hüvelyesek, gabonafélék) általában elegendő mennyiségben jut be a szervezetbe.

Hiányában jelentkező tünetek: Vegyes táplálkozás esetén hiánya nem alakul ki. Amennyiben mégis, akkor ennek tünetei közt szerepel a bőrgyulladás, kopaszság, korai őszülés, mellékvesekéreg-elégtelenség, valamint idegrendszeri zavar, immunhiányos állapot alakul ki. A tartós szalicilkezelés okozhatja a hiányát, mivel a szalicilsav a pantoténsav ellen hat.

Túladagolásának tünetei: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: Az acetil-koenzim-A alkotórésze. Szerepet játszik a szénhidrátok lebontásában, és a zsírsavak lebontásában és felépítésében, a különböző szterolok és szteroidhormonok, porfirinek, stb. felépítésében. Valószínűleg a bélbaktériumok által termelt mennyiség is hasznosul a szervezetben.

B6-vitamin

Kémiai neve: piridoxin

Főbb forrása: Állati és növényi eredetű élelmiszerekben egyaránt megtalálható, így a máj, a húsok, halak, a káposzta, a szójatermékek, a barnarizs is jó forrásának számít.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányával inkább csak egyoldalú táplálkozás esetén, valamint éhezéskor (pl. rosszul összeállított, szakszerűtlen fogyókúra esetén) találkozhatunk. A bőséges fehérjefogyasztás növeli a szükségletét.

Túladagolásának tünetei: Túladagolásakor idegrendszeri károsodás figyelhető meg, például járászavar.

Szerepe a szervezetben: A legfontosabb szerepe az aminosavak egymásba való átalakulásának szabályozása, valamint az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében és a vörösvérsejtek képzésében is közreműködik. Mivel a szerepe a szervezetben nagyon összetett, hiánya inkább általános tünetekkel jár. Ide tartozik például a kedvetlenség, idegesség, alvászavar, vérszegénység, gyengeségérzet, bőrtünetek, stb.

B7-vitamin (H-vitamin)

Kémiai neve: biotin

Főbb forrása: Forrásai közt szerepel a máj, vese, tojássárgája, mogyoró, mandula, paradicsom.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiánya ritkán fordul elő, mert a bélbaktériumok is előállítják. Ugyanakkor, ha a fehérjefelvétel 30%-át nyers tojásfehérje adja, akkor a tojásfehérjében lévő avidin a biotinnal felszívódásra alkalmatlan komplexet képez, és ez a biotin hiányához vezet. Az avidin-biotin komplex 100°C-on elbomlik, így a biotin hasznosulni tud, tehát főtt és sült állapotban a tojásfehérje fogyasztása nem jelent ilyen veszélyt. Hiánytünetei közt a szőrhullás, bőrszárazság, letargia, depresszió, hallucinációk, érzészavarok sorolható fel.

Túladagolásának tünetei: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: A szénhidrát-, lipid- és aminosav-anyagcserében szerepet játszó enzimek koenzime.

B12-vitamin

Kémiai neve: ciano-kobalamin

Főbb forrása: A növények nem tartalmaznak B12-vitamint, csak az állati eredetű élelmiszerekben található meg (például máj, vese, hal, tojás, húsok, tej és tejtermékek stb.).

Hiányában jelentkező tünetek: Vegyes étrend mellett a táplálkozási eredetű B12-vitamin-hiány ritka. Kivételt jelent az olyan vegetáriánusok esete, akik húst, halat, tejet, tojást sem fogyasztanak, vagyis vegán étrendet folytatnak. Jellegzetes hiánybetegsége a vészes vérszegénység, amely azonban nem kizárólag a B12-vitamin hiánya miatt jön létre, mivel felszívódásához szükséges a gyomor falában keletkező anyag, a „belső faktor” (másnéven intrinsic faktor). Ha ez hiányzik (például a gyomor nyálkahártyájának károsodása miatt), a B12-vitamin nem tud hasznosulni. A vastagbélben élő baktériumok termelnek ugyan B12-vitamint, de mivel a vitamin felszívódása a vékonybélben zajlik, így a vastagbélben keletkezett formája nem hasznosul. B12-vitamin-hiányos állapotokban idegrendszeri károsodások, valamint a vér homociszteinszintjének emelkedése figyelhető meg, ami a szív-ér rendszeri betegségekre jelent fokozott kockázatot.

Túladagolásának tünetei: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: Számos anyagcsere folyamatban tölt be fontos szerepet: fehérje-anyagcsere, szénhidrát-anyagcsere, nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje, vörösvértestek képzése, hemoglobin-szintézis.

C-vitamin

Kémiai neve: aszkorbinsav

Főbb forrása: Kiváló forrásai közé tartoznak a nyers zöldségek és gyümölcsök (például a csipkebogyó, kivi, narancs, citrom, grapefruit, ribizli, egres, zöldpaprika, paradicsom, karalábé, káposzta, stb.)

Hiányában jelentkező tünetek: Klasszikus hiánybetegsége (skorbut) manapság már nem igen alakul ki. Részleges hiány fordulhat elő szigorú fogyókúrában, éhezés következtében, egyoldalú táplálkozás esetén. A C-vitamin hiánya kezdetben gyengeséget, fáradtságot okoz (gyakran tavaszi fáradtságnak is nevezzük a tél végén jelentkező tünetegyüttest), később fogínyvérzés jelentkezik, és szervezetünk fogékonyabbá válik a betegségekre.

Túladagolásának tünetei: Túlzott mértékű (napi 1000 mg-ot tartósan meghaladó mértékű) felvétele, például tabletta, étrend-kiegészítő formájában, arra hajlamosaknál növelheti a vesekőképződés valószínűségét (különösen elégtelen folyadékfogyasztás mellett). Emiatt hosszabb ideig tartó, nagy dózisú szedése nem javasolt, csak rövidebb időszakra, például a téli, tavaszi influenzás, megfázásos időszak kezdetén megelőzés gyanánt, illetve a fennálló betegség esetén terápiás jelleggel.

Szerepe a szervezetben: Számos élettani működésben vesz részt, ezek közül kiemelendő a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség növelése. Nélkülözhetetlen anyag a növekedéshez, a fogak, az íny és a véredények épségéhez, a sebgyógyuláshoz, valamint számos hormon és a kollagénfehérje képződéséhez. Antioxidáns hatása révén véd a szabadgyökök káros hatásaitól is.
Elősegíti a vas és a réz felszívódását, így például – amennyiben szükséges – a vastabletta vagy vastartalmú készítmény szedésekor azt célszerű például friss citromból készült limonádéval vagy frissen facsart narancslével együtt bevenni.

D-vitamin

Főbb forrása: Valójában inkább hormon. A bőrben 7-dehidrokoleszterolból a napfény UV-B sugárzásának (290–315 nm) hatására D3-previtamin (elővitamin) képződik, majd ez alakul át D3-vitaminná. Legbőségesebb étrendi forrásai a halmájolajok (pl. csukamájolaj), a zsíros halak (lazac, tonhal, tőkehal) mája, a máj, a tojássárgája, a zsíros tej és tejtermékek. Egyes élelmiszereket, jellemző módon a margarinokat is dúsítják D-vitaminnal. Tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UVB sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő, ez bőven fedezi a napi szükségletet. Hazánkban a késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a napsugárzás azonban nem elegendő a szükséges mennyiségű D3-vitamin termeléséhez, ilyenkor a külső pótlás javasolható. Megemlítendő, hogy a szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányát összefüggésbe hozták többek között az elhízás kockázatának megnövekedésével (a D-vitamin befolyásolja a zsírsejtek képződését és érését), az autoimmun betegségek kockázatának növekedésével, valamint számos szív-ér rendszeri betegséggel is, így a magas vérnyomás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, az iszkémiás szívbetegség, a szívinfarktus, a szívelégtelenség és a szélütés (stroke) kockázatának növekedésével is. Hiányának jellemző tünetcsoportja az angolkór (csecsemőknél, kisgyermekeknél alakul ki). Felnőtteknél hiányát a csontok törékennyé válása, felpuhulása jelzi. De megjelenhet izomrángás és görcsös állapotok képében is.

Túladagolásának tünetei: A bőr D-vitamin-képző kapacitása igen tág, kizárólag napsugárzással D3-vitamin-túlkínálat nem alakulhat ki. A túl sok UV-B sugárzás hatására ugyanis a previtaminból inaktív anyagok képződnek és a bőr fokozódó pigmenttartalma gátolja a D3-vitamin képzését. Túladagolása emiatt csak étrend-kiegészítő formájában lehetséges. Ekkor többek között a vesekőképződés veszélye is fennáll, de a csontok törékenyebbé válása, a vérnyomás és a vér koleszterinszintjének növekedése is várható, mivel a felesleges mennyiség az erekben és a szívben kalcium-lerakódást idéz elő.

Szerepe a szervezetben: Szabályozza a kalcium felszívódását, anyagcseréjét, csontokba való beépülését. Ezt a hatását a csontosodást irányító hormonokkal és más vitaminokkal (A-, E-, C-vitamin) együtt fejti ki. A szérum kalciumszint csökkenése fokozza a mellékpajzsmirigyben termelődő parathormon (PTH) elválasztását, a PTH hatására kalcium „kerül ki” a csontokból, a vesetubulusokban pedig fokozza a kalcium visszaszívódását, serkenti a kalcium felszívódását a bélből. Optimális szintje szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez, a normális immunfunkciók és az immuntolerancia kialakulásához és fenntartásához is. A D-vitamin gátolja mind a normál, mind a rákos sejtek (emlő-, prosztata-, vastagbél-, nyelőcső-, bőr-, agy-tumorsejtek stb.) proliferációját (növekedését). További hatása, hogy szabályozza a többi sejt növekedését, osztódását, differenciálódását, a már említett immunvédelmet és a sejtek érési folyamatát is.

Folsav

Kémiai neve: A nevét onnan kapta, hogy a zöld növények leveleiben nagy mennyiségben található. A folsav szinonimája a táplálkozástudományban és az orvosi gyakorlatban szokásos elnevezésű folacinnak, amely azonban valamennyi folátot is magában foglalhatja. A folát fogalma átfogja a táplálékokban található kémiailag hasonló struktúrájú, összes foláthatású vegyületet. A gyógykezelésre alkalmazott folinsav a folát biológiailag aktív formája, tetrahidrofolsav, formilhoz kötve, pontosabban ennek kalciumsója (kalcium-folinát).*

*A jelenlegi tápanyagbeviteli referenciaértékeknél alkalmazott értékelési számítás szerint a folát és a folsav közötti átváltás a következő: 1 µg folátekvivalens = 1 µg táplálékfolát = 0,5 µg szintetikus (tablettával beszedett) folsav.

Főbb forrása: Élelmiszereink közül megtalálható a spenótban, kelbimbóban, céklában, kelkáposztában, spárgában, dióban, mogyoróban, mandulában, a teljes kiőrlésű lisztekben, májban, élesztőben.

Hiányában jelentkező tünetek: A folsav hiánya vérszegénységhez vezet, emellett fontos megemlíteni, hogy a várandós nők elégtelen folsavfelvétele esetén a magzatban velőcsőzáródási rendellenességet (nyitott gerinc, ’spina bifida’) okozhat. A fogamzás körüli időben az anya megfelelő folátellátottsága (tervezett várandósság esetén, a fogamzás lehetséges időpontját megelőzően legalább hat héttel korábban elkezdett folátpótlás esetén) jelentős mértékben képes kivédeni a velőcső záródásának vagy a szív fejlődésének rendellenességét is.

Túladagolásának tünetei: Számos esetben a túlzott folsavpótlás növelheti egyes betegségek kialakulásának kockázatát, éppen ezért az étrend-kiegészítőben vagy gyógyszer formában történő adása minden esetben az egyén egészségi állapota és kórtörténete alapján előzetes mérlegelést kíván. A folsav túladagolásának (amely jellemzően csak étrend-kiegészítő vagy folsavtabletta formájában következhet be) rontja a cinkháztartást. A cinkhiány a várandós nők esetében okozhat problémát, mivel a magzat méhen belüli fejlődését veszélyezteti. A folsav túladagolása emellett elfedi a B12–vitamin-hiány tüneteit.

Szerepe a szervezetben: A folát a B6- és B12-vitaminnal együtt a fehér-, a vörösvérsejtek és a véralvadáshoz szükséges vérlemezkék „karmestere”. Szoros kölcsönhatás figyelhető meg a folát és a B6-, B12-vitamin anyagcseréjében, amely meghatározó a homocisztein metioninná történő átalakításában is. Ez amiatt érdekes, mivel az emelkedett homociszteinszint a szív-ér rendszeri betegségek fontos kockázati tényezője.
A folát nélkülözhetetlen a dezoxiribonukleinsav (DNS) és ribonukleinsav (RNS) képződéséhez, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyájának normális működéséhez is. Az alkoholfogyasztás rontja a folsav hatását, gyorsítja a folát lebomlását a keletkező acetaldehidből származó gyökök miatt.
A megfelelő folsavfelvétel csökkenti bizonyos daganatos betegségek (pl. méhnyak-, gyomor-, vastagbélrák) kialakulásának kockázatát is, ugyanakkor léteznek ennek ellentmondó eredmények is. A már kezdődő daganatos elfajulás esetén a folátkiegészítés (étrend-kiegészítőként alkalmazva) kedvezőtlen hatású, emiatt kerülendő. Ennek magyarázata, hogy például a vastag-végbélrák esetében csak addig szolgál a megelőzés eszközeként a folát, amíg a bélben nincsenek daganatos gócok, ellenben, ha már vannak, megindul a daganat fejlődése. Ez különösen nagy dózisú (a referenciaérték több mint húszszorosa) folátpótlás esetén igaz. Az epidemiológiai megfigyelések is arra utalnak, hogy a folsavas kiegészítés, dúsítás azok számára jelenthet veszélyt, akiknél már felfedezhető a rosszindulatú elváltozás kezdeti stádiuma.

E-vitamin

Kémiai neve: Nyolc hasonló hatású vegyület gyűjtőneve, ezeket tokoferoloknak és tokotrienoloknak is nevezik. A táplálékainkban található E-vitamint elsősorban az alfa- és gamma-tokoferolok alkotják.

Főbb forrása: Jelentős E-vitamin-forrásnak számít a búzacsíra, a különféle növényi olajok (pl. búzacsíra-, tökmag-, szója-, napraforgóolaj stb.), a diófélék (pl. dió, mogyoró, mandula), illetve az avokádó.

Hiányában jelentkező tünetek: Egészséges egyéneknél változatos táplálkozás mellette nem kell E-vitamin-hiánnyal számolni, de kis súlyú koraszülötteknél, illetve súlyos felszívódási zavarral küzdőknél ez mégis előfordulhat. Hiánya a vörösvérsejtek gyorsabb tönkremenetele révén vérszegénységet és idegrendszeri károsodást okoz. A fehérjében szegény táplálkozás elősegíti a hiánytünetek létrejöttét.

Túladagolásának tünetei: Túladagolás akkor következhet be, ha valaki az E-vitamint mértéktelenül, orvosi ellenőrzés nélkül szedi E-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítő formájában. Vérhígító gyógyszert szedőknél, a K-vitamin-hiányban szenvedőknél véralvadási zavarokat okozhat.

Szerepe a szervezetben: A tokoferolok antioxidáns tulajdonságaik révén gátolják a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját, ezáltal részt vesznek a sejthártya épségének fenntartásában, csökkentik a szívinfarktus és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. Elősegítik a vörösvérsejtek képzését, az izmok és más szövetek kialakulását.

K-vitamin

Kémiai neve: Két vegyületet jelent, az egyik (K1-vitamin, fillokinon) a táplálékokkal kerül a szervezetünkbe, a másikat (K2-vitamin, menakinon) a bélben élő baktériumok „állítják elő”.

Főbb forrása: Természetes forrásai közé tartoznak a zöld leveles növények (például a brokkoli, spenót, saláta), a gyümölcsök, a belsőségek, a tejtermékek és a tojássárgája.

Hiányában jelentkező tünetek: Táplálkozási okból történő hiánya megfelelő bélflóra, vegyes táplálkozás, kielégítő zsíremésztés és –felszívódás esetén nem alakul ki. Hiánya felszívódási zavarral járó betegségek esetén jöhet létre vagy hosszabb antibiotikumkúrát követően, amely hatására a K-vitamint előállító mikrobák is elpusztulnak a bélrendszerben.

Túladagolásának tünetei: Túladagolása, toxikus reakció a K-vitamin tekintetében nem ismert. Ellenben csecsemőkben (esetükben születéskor a K-vitamin-pótlás rutinszerűnek számít) a K2-vitamin túlzott bevitele hemolitikus anémiát okozhat.

Szerepe a szervezetben: A véralvadáshoz, a prothrombin nevű véralvadási faktor előállításához, valamint a csontképződéshez nélkülözhetetlen vitamin.

Niacin (B3-vitamin)

Kémiai neve: nikotinamid, nikotinsav

Főbb forrása: A legjobb forrásai a nagy fehérjetartalmú táplálékok, például a húsok, halak, hüvelyesek, olajos magvak, diófélék, gabonafélék.

Hiányában jelentkező tünetek: Korábban pellagra preventív (PP) faktornak hívták, utalva a hiánybetegségét, a pellagrát megelőző tulajdonságára.
A pellagra azokban az országokban volt elterjedt, ahol a kukorica volt a fő táplálék.
A közép-amerikai tortilla készítésekor a kukoricához citromlevet adnak, mely a niacint elérhetővé teszi. A pellagra fekete lábat jelent, mivel a niacinhiány miatt a napfénynek kitett bőrfelületeken súlyos, sötét színű elváltozások jelennek meg. Emellett a belső szervek elváltozásai, hasmenés, vérszegénység, idegrendszeri tünetek (fáradtság, depresszió, szorongás) is társul mellé.

Túladagolásának tünetei: Túladagolása toxikus tünetekkel jár, ezek közé tartozik a májkárosodás, szívritmuszavar, bőrelváltozások, emelkedett vércukor-, húgysavszint.

Szerepe a szervezetben: A niacin a szénhidrátok, zsírsavak, aminosavak anyagcseréjében szereplő enzimek felépítésében vesz részt. A niacint az emberi szervezet is előállítja a triptofán nevű aminosavból, ennek feltétele a megfelelő fehérjefogyasztás (hús, hüvelyesek, gabonák). Az átalakuláshoz egyéb vitaminok (B1, B2, B6) jelenlétére is szükség van.



Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok energiát nem adó, ám mégis nélkülözhetetlen elemei táplálkozásunknak. A szervezet számos működésében hasznosak, a szívműködéstől a csontok, fogak felépítésén át egyes enzimatikus folyamatok szabályozásáig. Hiányuk és túlzott fogyasztásuk egyaránt problémákat okozhat. Az ásványi anyagok összességükben testünk 4-5%-át teszik ki.

Csoportosítás:

  • Makroelemek: napi több mint 100 mg elfogyasztására van szükség belőlük. Kalcium, klór, magnézium, foszfor, kálium, nátrium és kén.
  • Mikroelemek, nyomelemek: Napi kevesebb, mint 100 mg elfogyasztására van szükség belőlük. Króm, kobalt, réz, fluor, jód, vas, mangán, molibdén, szelén és cink.

Magnézium

Főbb forrásai: Jó forrásai a zöldségfélék (pl. cékla, sárgarépa, zeller, zöldborsó), a hüvelyesek (pl. szója, szárazbab, borsó), a gabonafélék (pl. búzacsíra, búzakorpa), a diófélék (pl. dió, mák, mandula, mogyoró) és az olajos magvak (pl. tökmag, napraforgómag).

Hiányában jelentkező tünetek: Hiánya esetén elsősorban izomgörcsökre lehet számítani, de nő a szívritmuszavar, a magas vérnyomás, nők esetében a változás kora utáni csontritkulás, valamint az inzulinra való érzékenyég csökkenése és az inzulin elválasztásának visszaszorulása révén a cukorbeteg állapotromlásának kockázata. A magas vérnyomás vagy a vizenyő (ödéma) kezelésére rendelt vizelethajtók szintén fokozott magnéziumürítést okoznak, ezért ilyenkor fokozottabban kell odafigyelni az étrend magnéziumtartalmára.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Természetes eredetű táplálékainkkal nem jut annyi magnézium a szervezetbe, amennyi problémákat okozna. A magnéziumtartalmú étrend-kiegészítők túlzott mértékű fogyasztása azonban – főleg károsodott veseműködés esetén - leginkább hasmenést okoz, de alkalózis és kiszáradás is bekövetkezhet. Több száz grammos adagban a magnézium-szulfát vagy -oxid mérgezést okoz, amely szívleállásos halállal is végződhet. Bár 350 mg magnézium étrend-kiegészítőkkel történő felvétele még veszélytelen, de szedése előtt a kezelőorvossal, dietetikussal egyeztetni szükséges az ajánlott dózisról.

Szerepe a szervezetben: A magnézium alapvető fontosságú a szív- és érrendszer működésének szabályozásában. Emellett a csontok felépítésében, az ideg- és izomműködésben, valamint számos anyagcsere-folyamatban is nélkülözhetetlen.

Kalcium

Főbb forrásai: Legfontosabb kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek. A növények közül például a brokkoli, a kelkáposzta, az édeskömény, a hagymafélék illetve a 150 mg/l-nél nagyobb kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres fogyasztása szintén hozzájárulhat a kalciumszükséglet biztosításához. Nagy kalciumtartalommal bírnak még az olajos magvak (például: mák, dió) is. A nagy rost- és fitáttartalom (utóbbit például a lencse, szója tartalmazza), valamint az egyes zöldségfélékben megtalálható oxalátok (oxálsav, ami többek között a sóska, spenót, rebarbara jellemző összetevője) miatt a növényi eredetű táplálékainkból a felszívódás kedvezőtlenebb, illetve nem fogyasztjuk akkora mennyiségben és gyakorisággal őket ahhoz, hogy kalciumszükségletünket fedezni tudják.

Hiányában jelentkező tünetek: Ha fiatalon, a csontfejlődés, -növekedés időszakában, a táplálékkal felvett megfelelő mennyiségű kalcium révén erőteljes csontrendszer alakul ki, és az étrend az élet további éveiben is megfelelő, akkor az időskorban természetes okokból bekövetkező csontlebontás kisebb eséllyel okoz klinikai tüneteket, fájdalmat és nem vezet a csontok fokozott törékenységéhez, a csontritkuláshoz.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A túlzott kalciumfelvétel székrekedést, vesekőképződését idézheti elő.

Szerepe a szervezetben: A csontok épségének biztosítása mellett a kalciumnak jelentős szerepe van többek között az izom-összehúzódásban, a vérnyomás szabályozásában, a sejtmembránok épségének fenntartásában, valamint a véralvadásban is. A csontok minőségét, szerkezetét, erősségét, teherbírását jelentős mértékben a gyermek- és a serdülőkor táplálkozása határozza meg, de a fenntartás szempontjából a felnőttkor sem elhanyagolható.

Cink

Főbb forrásai: Forrásai közé tartoznak a húsok, bizonyos tengeri eredetű étkek (legnagyobb mennyiségben az osztrigában található meg), a máj, a tojás, a hüvelyesek, a dió, a mandula, a mogyoró, a kakaó és a teljes őrlésű gabonafélék. Az állati eredetű forrásokból jobban hasznosul.

Hiányában jelentkező tünetek: Súlyos hiánya törpenövéshez, a herék elsorvadásához vezet, enyhébb hiánya esetén elhúzódóbb a sebgyógyulás, csökken az ízérzés és az étvágy.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A többletcink hastáji görcsöt és fájdalmat, hányingert, hányást, étvágycsökkenést, hasmenést és fejfájást idéz elő, ezen kívül rontja a védekezési rendszer hatékonyságát, s beleavatkozik a vér lipidszintjének alakulásába is. A tartós túladagolás esetén rézhiány kialakulásához vezet.

Szerepe a szervezetben: Számos anyagcsere-folyamat résztvevője, több enzim és az inzulin alkotórésze, emellett szükséges a vérképzéshez és az idegrendszer működéséhez is. Elősegíti a védő hatású (HDL) koleszterin képződését.

Szelén

Főbb forrásai: Tengeri állatok, húsok, vese, máj, teljes kiőrlésű gabonamagvak.

Hiányában jelentkező tünetek: A szelénhiány rontja a védekezési rendszer működését is. Hiánya nagy valószínűséggel elősegíti a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganatos betegségek kifejlődését.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Mivel a hatásos és a toxikus dózis közt kis különbség mutatkozik, az étrend kiegészítése nagyobb mennyiségű szelénnel nem javasolható. A heveny szelénmérgezés gyomor-bél rendszeri károsodással (például bélelhalással), légzőrendszeri bántalommal (tüdővizenyővel), szívizominfarktussal és veseelégtelenséggel járhat. Az idült szelénmérgezésre (szelenózisra) az enyhébb gyomor-bél rendszeri és idegrendszeri zavarokon kívül fáradtság, ingerlékenység, fokhagymaszagú lehelet és bőrkiütés jellemző.

Szerepe a szervezetben: Mint szelenoprotein az oxidatív védekezésben részt vevő számos enzim alkotórésze (vagyis antioxidánsnak számít). Jelentős szerepet játszik a sejtmembrán épségéért felelős glutation-peroxidáz működésében, valamint a pajzsmirigyhormon szintézisben.

Kálium

Főbb forrásai: Legjobb forrásai a zöldségek (például a burgonya, paradicsom), gyümölcsök (például a banán, aszalt gyümölcsök), hüvelyesek, olajos magvak (például a dió, mák).

Hiányában jelentkező tünetek: Hiánya vegyes táplálkozás esetén nem fordul elő. Fokozott vizeletürítés (például káliumürítő vízhajtó szedésekor), hasmenés, hányás esetén alakulhat ki (hipokalémia). Ekkor szívritmuszavar, izomgyengeség, fokozott kalciumvesztés léphet fel.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A vér normál tartományt meghaladó káliumszintje (hiperkalémia) főleg károsodott veseműködés, krónikus vesebetegség esetén, illetve külső káliumpótlás (például indokolatlanul nagy mennyiségű, káliumtartalmú tabletta) szedésekor fordulhat elő. Súlyos esetben szívritmuszavar, sőt, akár szívleállás következik be, de idegrendszeri tünetek (bizsergésérzés és ritkán petyhüdt bénulás) is megjelenhet.

Szerepe a szervezetben: A kálium a nátriummal együtt részt vesz többek között a folyadékháztartás, a sav-bázis egyensúly fenntartásában, az ingerület-átvitelben, illetve befolyásolja a szívműködést is.

Nátrium

Főbb forrásai: A konyhasó (nátrium-klorid) alkotóeleme.
A kenyérfélék, pékáruk (kifli, zsemle), péksütemények (pogácsák, perecek, sajtos roló, sajtos rúd, pizzás táska stb.), sózott margarinok, ízesített vajkrémek, húskészítmények (virsli, krinolin stb.), felvágottak (kolbász, szalámi, párizsi, stb.), belsőségkészítmények (májkrém, kenőmájas, májpástétom, stb.), sajtok (elsősorban a feta), juhtúró, salátaöntetek, mustár, ketchup, ételízesítők, konzervek, sós nassolnivalók (chipsek, kekszek, krékerek, ropik, stb.), sózott olajos magvak, félkész- és késztermékek, valamint a kényelmi termékek (pl. instant levesek, mártásporok, leveskockák) mind jelentős nátriumforrásnak számítanak.

Hiányában jelentkező tünetek: Szervezetünk egy szabályozó mechanizmusnak köszönhetően még verítékezéskor sem veszít jelentős mennyiségű nátriumot, így az élelmiszereink természetes nátriumtartalma önmagában is képes fedezni a szükségletet. Kivételt képezhetnek a súlyosabb, hányással, hasmenéssel járó állapotok és az extrémebb mértékű izzadás (fokozott fizikai megterhelés – például sportverseny – és hőség esetén).

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Az iparilag feldolgozott élelmiszerek (például a kenyér, sajtok, felvágottak) jelentős mennyiségű konyhasót tartalmaznak, ezért inkább a nátrium túlzott felvételével, annak esetleges káros hatásaival kell számolnunk. Az ételkészítéskor felhasznált konyhasó, az ételek (gyakran felesleges) utánsózása tovább növeli az étrend nátriumtartalmát.
A nátrium-klorid (konyhasó) közismert a magas vérnyomás kockázatát növelő hatásáról. Ez arra vezethető vissza, hogy a nátrium vízvisszatartó tulajdonsága révén a szívre nagyobb munka hárul, mivel nagyobb vérmennyiséget kell pumpálnia a szervezetben. Ez által az erek falát is feszíti, károsítja a megemelkedett vérnyomás, ami hosszú távon akár érelmeszesedéshez is vezethet, mivel a sérült érfalra kitapadt vérlemezkék és az abba beágyazódott anyagok idővel beszűkíthetik az adott érszakaszt.

Szerepe a szervezetben: A káliummal együtt jelentős szereppel bír a sav-bázis egyensúly, az ozmotikus nyomás és a szervezet folyadéktereinek fenntartásában, az ingerület-átvitelben, valamint egyes tápanyagok aktív transzportjában.

Foszfor

Főbb forrásai: A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben (elsősorban az állati termékekben, olajos magvakban, hüvelyesekben) megtalálható.

Hiányában jelentkező tünetek: Táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A túlzott foszforfelvétel a foszforban eleve gazdag élelmiszerek gyakori, nagy mennyiségű fogyasztása mellett az élelmiszeripar által előállított termékekből is származhat (például ömlesztett sajtok, kólafélék, konzervek).
Nemcsak a felvett foszfor mennyisége, hanem a kalciumhoz viszonyított aránya is fontos. Ideálisan a kalcium:foszfor arány 1:1. Ha a táplálékok közel azonos mennyiségben tartalmazzák mindkettőt, akkor a foszfor segíti a kalciumnak a csontokba való beépülését, és csökkenti a vizelettel távozó kalcium mennyiséget. Ha a foszfor aránya lényegesen meghaladja a kalciumét, akkor a magas szérum foszforszint csökkentését célzó mechanizmusok révén a csontokból kalcium szabadul fel. Ez előbb-utóbb csontritkuláshoz vezethet.

Szerepe a szervezetben: A felnőtt ember szervezetében jelenlévő foszfor 80-85%-a adja a csontok, fogak szilárdságát. Jelentős szerepet játszik az energiatárolásban, építőköve a fehérjéknek, nukleinsavaknak, enzimeknek.

Klór

Főbb forrásai: Konyhasó (nátrium-klorid).

Hiányában jelentkező tünetek: Általános táplálkozási szokásai mellett mellet hiányállapota nem alakulhat ki.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A klórgáz belélegzésével azonnal súlyos mérgezés alakul ki. Ez azonban csak balesetként fordulhat elő, természetes úton nem alakul ki túladagolás. Elméletileg elképzelhető a túlzott klórfelvétel a konyhasó extrém mértékű fogyasztásával, azonban a só egyéb káros hatásai mellett elhanyagolhatók maradnak a klór túladagolásával járó ártalmak.

Szerepe a szervezetben: Szerepet játszik a sav-bázis egyensúly, a só- és vízháztartás fenntartásában megfelelő feltételeket tart fent az izmok és az idegek működéséhez, a gyomorsav (hidrogén-klorid) részeként pedig az emésztésben működik közre.

Vas

Főbb forrásai: Elsősorban a vörös húsok és a belsőségek tartalmaznak bőségesen vasat, de bizonyos magok (bab, lencse, borsó, dió, mogyoró és mák) vastartalma is számottevő. A tej, a túró, a kenyér és számos gyümölcs ugyanakkor szerény vasforrás.

Hiányában jelentkező tünetek: Vashiány vérvesztés, fokozott vasszükséglet (például a várandósság, menstruáció), csökkent vasfelszívódás vagy idült vérsejtoldódás esetén következhet be. Ekkor egyrészt vérszegénység, vagyis a sejtek kellő mennyiségű oxigénnel való ellátásának zavara következik be, másrészt romlik a vázizmok munkavégző képessége, továbbá gyermekek esetén lassul a fejlődés, károsodnak a megismerési, emlékezési és intellektuális folyamatok. Hiányos vasellátottság esetén az immunrendszer működése és a hőszabályozás is zavart szenvedhet. Rendellenesség támadhat a várandósság kimenetelében (gyakoribb a koraszülés, a kis születési testtömeg, valamint a szülés utáni gyermek- és anyai halálozás). Vashiányra utalhat egyebek között a kanál alakú köröm, a talaj vagy jég evése utáni vágy (pica), valamint a nyálkahártyára korlátozódó idült kandidiázis (gombásodás) is.
Vashiányra veszélyeztetettek a csecsemők, a serdülők, a várandós nők, erős havi vérzés esetén a nők, valamint a vas rosszabb felszívódása miatt a vegetáriánusok.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Előfordulhat, hogy örökletes vagy egyéb ok miatt a kelleténél több vas szívódik fel a vérbe, illetve tárolódik a szervekben (bőrben, szívben, hasnyálmirigyben, ízületekben, bélfalban stb.). Ez a hemokromatózisnak nevezett kór egyebek között a bőr bronzszínű elszíneződésével, májrákkal, májzsugorodással és szívelégtelenséggel társulhat. Hemosziderózisnak hívjuk azt az állapotot, amikor többek között tüdővérzés, ismételt transzfúzió, gyógyszer vagy a vörösvérsejtek fokozott lebomlása miatt a vastároló hemosziderin rakódik le a test szöveteiben. Ez fáradékonysággal, gyengeségérzéssel, hasmenéssel, hányással, köhögéssel és légszomjjal vagy májzsugorodással járhat. A túlzott vasfelvétel (főleg gyógyszeres formában) növelheti a szívinfarktus és egyes daganatos betegségek veszélyét is.

Szerepe a szervezetben: A vasnak, a hemoglobin alkotórészeként, fő feladata az oxigén és a szén-dioxid szállítása. A vas felszívódásának szabályozása a vékonybélben történik. A felszívódás mértéke tág határok között mozog és leginkább a vasraktárak (máj, lép, csontvelő) telítettségétől függ. A vas hasznosulását az is befolyásolja, hogy milyen kötésben van jelen az élelmiszerben: a növényi eredetű táplálékokból kevésbé jó hatásfokkal tud felszívódni (kb. 5%), mint belsőségekből vagy húsokból, ahol úgynevezett hem kötésben található (20% feletti felszívódással).

Jód

Főbb forrásai: Jódban gazdagok a tengeri halak, kagylók. A legkevesebb jódot a gyümölcsökben találjuk Élelmi anyagaink jódtartalmát a talaj és a talajvíz jódszintje, állatok esetén a takarmány és az ivóvíz jódtartalma is befolyásolja, így a jódban hiányos területeken indokolt a jódozott vagy jódos konyhasó használata (természetesen a nátriumfogyasztás korlátait szem előtt tartva).

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányában a pajzsmirigy megnagyobbodása, golyva következik be, amely a növekedés és a zsíranyagcsere zavarával jár. Néhány növényi élelmiszer (például a retek, kelbimbó, kelkáposzta) a jód hasznosulását gátló, ezáltal golyvát okozó anyagokat tartalmaz, ezeket nevezzük goitrogéneknek. A jód hatását gátolják a fluoridok és a nitrátok is.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Túlzott mértékű fogyasztása, amely a jódtartalmú készítmények ellenőrizetlen szedése mellett valósul meg, toxikus tüneteket, fokozott pajzsmirigy-működést idéz elő. Várandós anyák túlzott jódfelvétee a magzat pajzsmirigyének túlműködését okozza.

Szerepe a szervezetben: A pajzsmirigyhormon alkotójaként a teljes anyagcsere szabályozója, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését és közvetve hat a vérkeringésre is.

Réz

Főbb forrásai: Gazdag forrásai a máj, a hüvelyesek és a gabonamagvak, a húsok, a tengeri eredetű termékek, a dió, a mandula, a földimogyoró, az árpa, a tökmag, a spenót, a spárga és a burgonya. Az élelmiszerekből a réz 35-70%-ban szívódik fel.

Hiányában jelentkező tünetek: Ha az ételekkel és az italokkal a kelleténél kevesebb réz jut a szervezetbe, a réztartalmú enzimek aktivitása csökken. Emiatt egyebek között zavar támad a kötőszövet képződésében, így mindazoknak a szerveknek (csontoknak, tüdőnek, stb.) a működésében, amelyekben ilyen szövet van, s rendellenessé válhat a védekezési rendszer tevékenysége is. Hiánya koleszterinszint- és vérnyomás-emelkedést, szívműködési zavarokat és vérszegénységet idézhet elő. Réz nélkül probléma merül fel a vas szállításában és raktározásában.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A többletréz– akár nagy adagban jut a testbe, akár örökletes hiba (Wilson-kór) miatt lép fel, mérgezést okoz.

Szerepe a szervezetben: Nélkülözhetetlen a vérképzésben, részt vesz számos enzim felépítésében. Szükséges a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez is.

Mangán

Főbb forrásai: Forrásai között találjuk a teljes kiőrlésű gabonamagvakat és az olajos magvakat. A tejtermékek és a húsok kevés mangánt tartalmaznak.

Hiányában jelentkező tünetek: Bár a mangán felszívódásának hatásfoka igen rossz, vegyes táplálkozás mellett mangánhiány nem fordul elő, de egyes fémek, például a vas, a kalcium, a kobalt túlzott felvétele gátolja a felszívódását.
A mangánhiány hatását többnyire állatkísérletekben tanulmányozták: akadályozza a növekedést és a szaporodást, rontja a szőlőcukortűrést, s változásokat idéz elő a szénhidrát- és lipidanyagcserében. Az utóbbit az ember esetében is kimutatták. A koleszterin szintézisének zavara miatt megcsappan e lipid mennyisége a vérben. Ezenkívül hámlással járó bőrgyulladás, súlyosbodó csontritkulás, a menstruáció előtti fájdalom fokozódása és hangulatváltozás is járhat vele.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A mangánmérgezés elsősorban a központi idegrendszer, legfőképp az extrapiramidális mozgatórendszer károsodásában nyilvánul meg, s hasonló tünetei vannak, mint a Parkinson-kórnak. Mérgezésre különösen az idült májbetegségben szenvedők hajlamosak, mert a rosszul működő máj nem választja ki kellő mennyiségben a mangánt az epébe. A mangánvegyületek közül a mangán-dioxid a legmérgezőbb, míg a mangán-klorid a legkevésbé ártalmas.

Szerepe a szervezetben: Számos enzim alkotórésze, valamint a fehérje-, a DNS-, az RNS-, a szénhidrát- és a zsíranyagcserét befolyásolja. Mangánhoz kötött a mukopoliszacharidok képzése, illetve szerepet játszik a csontképzésben is.

Fluor

Főbb forrásai: Fluorban gazdag a tea és a tengeri halak csontja. A fluor az élelmiszerekben csak vegyületek formájában fordul elő és fluorid ionként szívódik fel.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányában fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás lépnek fel.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: A feleslegesen felvett fluorid mérgező, elsősorban a csontokat, a vesét, kisebb mértékben az izomzatot és az idegrendszert károsítja.

Szerepe a szervezetben: A csontszövetek (csontok, fogak) anyagcseréjében vesz részt, hiánya a fogszuvasodás egyik oka. A fogvédő hatás a fogak kibújása előtt a legkifejezettebb, ezért a várandós anyák és a csecsemők, kisdedek kielégítő fluoridellátására különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.

Króm

Főbb forrásai: Teljes kiőrlésű gabonamagvak, hüvelyesek, hús, rák, kagylófélék, máj, sajt, sörélesztő, kukoricaolaj.

Hiányában jelentkező tünetek: A krómhiányra lassú gyermekkori növekedés, testtömegcsökkenés, elhúzódó sebgyógyulás, a környéki idegek bántalma, nagyobb inzulinigény, rossz szőlőcukor-felhasználás, vércukorszint-növekedés és cukorbetegséggel társuló tünetek jellemzők.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Krómtúltengés nemigen szokott bekövetkezni, mert a felesleg kiürül a vizelettel (az epével csak igen csekély mennyiség jut a bélbe). Extrém dózisban toxikus hatású.

Szerepe a szervezetben: A króm aktív szerepet játszik a szénhidrát-anyagcserében, valamint vér koleszterin- és zsírszintjének szabályozásában. Elősegíti az inzulin hatását.

Molibdén

Főbb forrásai: Hús, borjúmáj, tej, zöldleves zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék.

Hiányában jelentkező tünetek: Hiányában különböző neurológiai kórképek jöhetnek létre.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Túlzott felvételéről a réz felszívódásának gátlása miatt óvakodni kell: magas húgysavszintet és köszvényes panaszokat okozhat.

Szerepe a szervezetben: A molibdén az egyes (például a purin) anyagcsere-folyamatokban és (aldehideket, szulfitokat) oxidáló enzimek felépítésében játszik szerepet Gátolhatja más ionok (elsősorban a réz) felszívódását.

Arzén

Főbb forrásai: Az élelmiszerekben (hús, tengeri halak, kagylók, rákok, baromfi, hal, gabonafélék) szerves kötésben van jelen, vagyis kevésbé mérgező formában, mint egyes helyeken az ivóvízben. Szervetlen formában a rizs, a búzaliszt, a szőlőlé, a spenót és a burgonya formájában jutunk hozzá. Elsődleges forrása mégis az ivóvíz. A víz maximális arzéntartalma 10 µg/liter lehet.

Hiányában jelentkező tünetek: Állatokban az arzénmegvonás zavart okoz a fejlődésben és a szaporodási képességben. Hiányában nő a homocisztein- és csökken a metioninkoncentráció.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Krónikus arzénmérgezés során elhúzódó fáradékonyság, gyengeség alakul ki. Az arzén a szarurétegekben felhalmozódva a bőr szárazságát, elvékonyodását, fokozott elszíneződését okozza. Fokozott hajhullás, a körmökben jellegzetes csíkok jelentkeznek. Később máj- és csontelváltozás, az immunrendszer gyengülése és bizonyos mértékű idegkárosodás, bénulás alakulhat ki. A több szervi elégtelenség végül szívelégtelenséghez, akár halálhoz is vezethet. Akut arzén-trioxid mérgezést követően a bevitt mennyiség közel 80%-a képes felszívódni, és ezt követően a tünetek mintegy félórán belül jelentkeznek: szegycsont mögötti fájdalom, hányinger, hányás (véres-nyákos), vizes hasmenés, avérnyomás leesése. A bőr először hideg és nyirkos lesz, majd a sok folyadékveszteség miatt száraz és petyhüdt. A szemek beesetté válnak. Később ájulás, görcs és kóma alakulhat ki. Az arzén-trioxid halálos adagja kb. 100 mg dózis, amely akár egy napon belül halálhoz vezethet. A szervetlen arzén tartós felvétele valószínűleg felelős a bőr-, a hólyag- és a tüdőrákért.

Szerepe a szervezetben: Állatkísérletek alapján arra következtetünk, hogy az arzén szerepet játszik a metionin anyagcseréjében. Részt vehet a génexpresszió szabályozásában.

Bór

Főbb forrásai: Leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai forrásai még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór.

Hiányában jelentkező tünetek: Nem ismert.

Túladagolása esetén jelentkező tünetek: Nem ismert.

Szerepe a szervezetben: A bór a D-vitamin és az ösztrogén anyagcserében vesz részt, valamint az immunműködések szabályozásában. Feltehetően a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik. Csökkenti a kalcium és a magnézium vizelettel történő ürülését, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Ezen felül megakadályozhatja az például az ízületi gyulladást.

Walmark AKTÍV termékek

Walmark AKTÍV